top 10

Emberek, eltűntek a kamatok Magyarországon! (TOP 10 sztori - 6.)

Az idei volt az az év, amikor nagy valószínűséggel mélypontra érkeztek a kockázatmentes befektetések hozamai, és ezzel együtt a banki kamatok is Magyarországon. Nem egyszerűen a magas kamatok kora ért véget, hiszen az már évekkel ezelőtt megtörtént, hanem egyre nagyobb valószínűséggel a hozamcsökkenés időszaka is, ami a fix kamatozású eszközök felértékelődésére játszó befektetési stratégiák kifulladását ígéri. A totális hozamsivatag nagy vesztesei lehetnek befektetési oldalon a pénzügyi intézmények. Akik képesek rá (pl. a bankok), azok ezt részben a növekvő hitelezési volumennel kompenzálhatják, hiszen a szuperolcsó hitelek iránt viszont egyre nagyobb a kereslet.

Csak kapkodtuk a fejünket a lakáspiacon (TOP 10 sztori - 7.)

Csak kapkodtuk a fejünket a lakáspiacon (TOP 10 sztori - 7.)

Az idei eseménydús év volt a hazai lakáspiacon, az állami támogatások jelentős megemelése, az áfakulcs mérséklése és az adókedvezmény bevezetése egyaránt jelentős felbolydulást okozott a piacon. Bár azt gondoltuk, hogy az árak az idei évben már mérsékeltebb növekedést mutatnak majd, a jelentős érdeklődés és erős kereslet hatására továbbra is jelentős emelkedést produkáltak. Oly annyira, hogy többen már lakáspiaci lufi fújódását emlegetik. 10 pontban szedtük össze, hogyan alakult a lakáspiac 2016-os éve.

Soha nem látott magasságban a magyar tőzsde (TOP 10 sztori - 8.)

2007-ben korábban soha nem látott csúcsra, 30 ezer pont fölé emelkedett a BUX index, ami a jó nemzetközi hangulaton túl az OMV-Mol felvásárlási csatának is köszönhető. Az azt követő bő másfél évben az index elveszítette az értékének a kétharmadát, az OTP közel 90, a Mol pedig több mint 70 százalékot zuhant. Több mint 9 évet kellett várni, hogy a 2007-es csúcs fölé emelkedjen a BUX, ehhez már nem csak az OTP és a Mol, de a Richter nagy menetelése is kellett.

Ma már senki sem mondhatja Magyarországra, hogy bóvli lenne (TOP 10 sztori - 9.)

Az idén majdnem öt év után fordult elő, hogy mindhárom nagy hitelminősítő a befektetésre ajánlott kategóriába emelte vissza Magyarországot, vagyis megtörtént végre az, amire évek óta vártunk. A lépéseket a piac is beárazta már korábban, ennek ellenére mi úgy gondoljuk, hogy ez volt 2016 egyik legfontosabb gazdasági sztorija.

Valósággal berobbant az elektromos autózás a magyar köztudatba (TOP 10 sztori - 10.)

Vitathatatlanul az év egyik legnagyobb sztorija az elektromos autózás volt Magyarországon, amely valósággal berobbant a köztudatba és a hétköznapi beszélgetések tárgya lett. Ez nem volt véletlen, a járműiparban végbemenő változások folyamatosan az elektromos autózásra irányították a média, azon keresztül pedig az emberek figyelmét. Az általános érdeklődést pedig csak fokozta, hogy sorra jelentették be azokat a kormányzati intézkedéseket, támogatásokat és beruházásokat, amelyek az elektromobilitáshoz kapcsolódtak.

Itt az év magyar botránya - Tanulunk belőle 2016-ra? (TOP 10 sztori - 1.)

Nem volt unalmas év a 2015-ös a hazai pénzügyi piacon. A brókerbotrányok okozta károkat egyesek terrorcselekménynek, az ezzel járó folyamatokat mások fájó kijózanodásnak nevezték. Szenvedett és még jó ideig szenved itt mindenki: a csaló brókercégek befektetői, a cechet álló pénzügyi intézmények, a csalások feltárását végző felügyelet, de még a kormányzati szervek is, ha úgy vesszük. Azt tudjuk, mi történt, de milyen tanulságokat vonjunk le, hogy (ne adj isten) legközelebb ne milliárdok bukásán keresztül tanuljunk a helyzetből? Négy nagy tanulság, négy nagy következmény - ezzel várjuk 2016-ot a brókerbotrányok után.

Romokban az Európai Unió (TOP 10 sztori - 2.)

Nagyjából a pénzügyi válság kitörése óta mindenki számára világos, hogy az Európai Unió alapos átalakításra szorul, ha működőképes akar maradni. Az eurózónát érintő krízisből sokan már akkor is általánosítottak, rámutatva, hogy az EU egészének óriási problémája az egységes politikai képviselet hiánya. Arra azonban bizonyára ők sem számítottak, hogy épp 2015 lesz az az év, amikor napnál is világosabban látszik: az Európai Unió súlyos válságban van.

Autóipari botránytól így még nem rettegett Magyarország (TOP 10 sztori - 3.)

A Volkswagen nyíltan felvállalt és komoly áldozatokat követelő világuralmi törekvései kártyavárként omlottak össze a "Das Auto" cégfilozófiával együtt a dízel-botrány súlya alatt idén. Brüsszeli és német csúcsvezetők kényszerültek magyarázkodásra, európai munkahelyek kerültek veszélybe és sérült a "Made in Germany" szlogen is. A csalássorozat beláthatatlan következményeitől pedig egyszerre rettentek meg a rivális gyártók, a beszállítók és azok az országok, köztük Magyarország is, amelyek gazdaságának teljesítménye nagyban függ az autóipartól. A balhét végül csak a németek vitték el, amivel az iparági szereplők és a döntéshozók komoly esélyt kaptak a változtatásra. Ezzel viszont élni kell, mert bár a szoftveres manipulációról kevesen tudhattak, az mindenkinek világos kell, hogy legyen, csodák egyelőre nincsenek az autógyártásban.

Újabb államosítás Magyarországon, ennek szinte mindenki örül (TOP 10 sztori - 4.)

Hiába emelkedett nagyot idén a magyar tőzsde, a befektetők többsége mégis inkább a brókerbotrányokra, a tőzsdei botránycégek árfolyamának zuhanására, az elmaradt tőzsdei kibocsátásokra emlékszik majd. Nem csoda, hogy sokan utolsó mentsvárként az államban bíznak, és azt mondják, hogy ha az MNB nem tud eredményeket elérni a BÉT-en, akkor az tényleg érdektelenségbe fullad.

Rakétaüzemre kapcsolt a lakáspiac - (TOP 10 sztori - 5.)

Az elmúlt év a lakáspiacon a jelentős forgalom- és árnövekedésről szólt, az árak 15 százalékkal emelkedtek 2014 első negyedéve és 2015 közepe között. Ez a jelentős élénkülés azonban elsősorban a használtlakás-piaci szegmenst jellemezte, míg az új lakások piacán kevés jó hírről lehetett beszámolni. Kereslet ugyan volt új lakásokra, de az építkezések nem nagyon akartak beindulni. December közepén azonban megérkezett a nagy bejelentés az újlakás-áfa csökkentéséről, ami jövőre teljesen felforgathatja a piacot, ismét beindítva a fejlesztéseket. Ilyen volt a lakáspiac 2015-ös éve

Az emberek leszavaznák a vasárnapi boltzárat (TOP 10 sztori - 6.)

Kilenc hónap telt el a kezdetben a kormányt is rendkívül megosztó, hatástanulmányokkal nem alátámasztott, kereszténydemokrata képviselők által kezdeményezett vasárnapi boltbezárás bevezetése óta. A hazai szereplők helyzetbe hozásának teljesülése az intézkedés nyomán kérdéses, makrogazdasági hatásai még nem egyértelműek, azonban elutasítottsága annál inkább. Az emberek még mindig ellenzik a vasárnapi boltzárat és leszavaznák egy népszavazáson, ha lenne rá lehetőségük.

Váratlan bejelentés Svájcból - Mázlista magyaroktól hangos a világ (TOP 10 sztori - 7.)

Óriási felbolydulás, hatalmas devizapiaci átrendeződések, nem várt reakciók, kétes gazdaságpolitikai célok és eredmények - ez volt az eredménye annak, hogy januárban a svájci jegybank elengedte a frank árfolyamát. Magyarország került ki talán a legszerencsésebben az eseményekből a régiónkban: a jelzáloghiteleseket a forintosítási árfolyam rögzítésének köszönhetően két hónappal a svájci döntés előtt sikerült bevédeni, és ezzel a magyar devizahitelesek rögtön a külföldi gazdasági sajtó címlapjaira kerültek. A felügyeleti vizsgálatok elmélyülése nyomán kitört, egyébként fájdalmas brókerbotrány pedig bizonyos mértékben a pénzügyi szektor tisztulását hozta.

Kezet ráz Orbán a bankokkal - Két nagy terven mesterkednek (TOP 10 sztori - 8.)

A mögöttünk álló év egyik legfontosabb gazdaságpolitikai eseménysorozata az állam és a bankok viszonyának vargabetűkkel tarkított rendezése volt. E kapcsolat érzelmi-indulati, esetleg adózási dimenzióján túl ritkán esik szó a lényegről: arról a célról, hogy a banki finanszírozás 1. a teljes magyar gazdaság növekedését segítse, 2. benne a magyar állam pénzügyi stabilitását is erőteljesen támogassa. Ezek szükségességének felismerése és konkrét programokká formálása nemcsak a 2015-ös év pénzügypolitikáját dominálta, de garantáltan befolyásolni fogja a következő évekét is.

Tényleg csendben fordulatot hajtott végre a kormány? (TOP 10 sztori - 9.)

A menekülthelyzet idén olyannyira mindent uraló témává vált idehaza, hogy közben a kormány ennek farvizén számos kényes ügyet lezárhatott, nagyobb visszhang és politikai veszteség nélkül (több esetben is külső nyomás késztette meghátrálásra). Néhány elemző már most nagyra értékeli ezt a folyamatot, ám ezen a téren még rengeteg a tennivaló. Ebből a szempontból vízválasztó lesz a 2016-os év.

Keleti nyitás - keleti bukás? (TOP 10 sztori - 1.)

Az ország keleti piacok felé történő orientálódását már az elmúlt években is számos ügyetlenkedés jellemezte, ám az idén vált igazán egyértelművé, hogy valamit nagyon elrontottunk. A szövetségesi rendszerünk tagjai gyanakodva méregetnek minket, aminek a diplomáciai elszigetelődésen túl bizonyára a gazdasági hatásai is károsak lesznek. Eközben hasznunk szinte alig volt, a keleti exportunk eredményei finoman szólva is kétségesek. Az év gazdasági sztorija a Portfolio szerint a rosszul sikerült keleti orientáció volt.

Újult erővel tör ki az unortodoxia (TOP 10 sztori - 2.)

A mögöttünk hagyott év egyik legerősebb sztorija az önkormányzati választások után újult erővel feltörő unortodoxia. Pedig igazából lehetett erre számítani, csak éppen a jelenség intenzitása és kiterjedtsége volt meglepő. Büntető jellegű adók, gazdasági csoportok minden korábbinál szemérmetlenebbül történő helyzetbe hozása, előzetes felmérések, hatástanulmányok nélkül meghozott döntések tömkelege mutatja, hogy az etatista kapitalizmus tovább épül, a piacbarát fordulatnak pedig még halvány jelei sem látszódnak.

Se puma, se tigris: itt a pannon kenguru (TOP 10 sztori - 5.)

Az idén a legkellemesebb magyar meglepetés minden bizonnyal a gazdaság várakozáson felüli növekedése volt. A GDP-növekedés több, mint kétszer akkora lesz, mint amire az év elején számítottak az elemzők. A növekedés több szempontból sajátos szerkezetű, emiatt a jövő elég cikcakkosan fest. Ezzel együtt a magyar gazdaság idei teljesítménye (különösen az előzetes várakozások fényében) feltétlenül kiérdemli, hogy az év legnagyobb durranásai közé soroljuk, sőt, top 10-es listánk ötödik helyén szerepel.

Norbin kívül is voltak itt izgalmak (TOP 10 sztori - 9.)

Nem a hazai tőzsde éve volt 2014, a forgalom tovább esett, a nagypapírok a nehezen kiszámítható hazai gazdaságpolitika és a viszontagságos külső környezet miatt szenvedtek, a kispapírok pedig inkább a botrányok miatt voltak érdekesek.

És még csak most jön a Rezsiháború? (Top 10 sztori - 2.)

Túl a második jelentős rezsicsökkentési hullámon a vezetékes energiaszolgáltatásban egyértelműen kijelenthető, hogy a jelenlegi kormányerők rátaláltak a politikacsinálás Szent Gráljára. A rezsicsökkentés politikai szempontból jól kommunikálható, népszerű, kevésbé terheli az államkasszát, és mindemellett az ellenzéknek sem ad érdemi támadási pontot. Az érem másik oldalán azonban ott vannak a gazdasági szempontok, amelyek korántsem festenek ennyire pozitív képet az akciósorozatról. Az év egyik legnagyobb sztorija egyértelműen a Rezsicsökkentés volt 2013-ban.


Növekedési fordulat, épülő államkapitalizmus (TOP 10 sztori - 5.)

Sajátos kettősség jellemzi a magyar gazdaság megítélését: egyrészt (az európai adósságválság, illetve a hazai megszorítások enyhülésével párhuzamosan) véget ért a recesszió Magyarországon. Másrészt a tőke megadóztatásában, a piaci logikával szembeni intoleranciában, az állam növekvő tulajdonosi és szabályozói szerepvállalásában sokan a jövőbeli felzárkózásunk esélyének elhalasztását látják.


Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Mérgező víz folyik a csapból? Itt a térkép, több százezer magyart érinthet
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.